2017. június 16., péntek

Ezt tanultam a bloggerkedésem alatt




Emlékszem nagyon régóta szerettem volna már elkezdeni blogolni, mindig is megvolt bennem az írás szeretete. Aztán úgy döntöttem nagyjából fél évvel ezelőtt, hogy belevágok. Miért is ne? Akkor született meg a második fiúnk, időm mint a tenger... :D Azonban voltak félelmeim is az egésszel kapcsolatban.

Miután nagyjából megvolt az ötlet, hogy miről is szeretnék írni, belefogtam az arculat kialakításába, ami szintén beletelt egy kis időbe és bosszankodásba, de végül nagyjából olyan lett, mint ahogy azt elterveztem. Ezentúl ott volt minden blogger, vagy is inkább minden olyan embernek a félelme, aki megosztja a véleményét a világgal. Ezek a negatív, rosszindulatú megjegyezések. Nem tudtam, hogy hogyan fogom ezt kezelni, mit fog kiváltani belőlem. Ugyanakkor szerettem volna és továbbra is szeretnék olyan témákról is írni, vagy olyan kérdésekben állást foglalni, amik megosztóak, vagy tabu témának számítanak, és nem csak egy újabb TAG posztot írni valami totál általános dologról. Na de mit is tanultam én ezalatt a fél év bloggerkedés alatt?

 
Ha van véleményed egy dologról, és azt leírod, esetleg még keményebben is fogalmazol, biztos lehetsz benne, hogy kapni fogsz érte hideget, meleget. Nagyon sokan nem fognak egyetérteni veled, amit igyekeznek az emberek a lehető legkreatívabb módon a tudtodra adni, sokszor azt sugallva, hogy nekik lehet véleményük, ellenben veled. ?





Szerintem a negatív véleményt, és hozzászólást is figyelembe kell venni egy bizonyos határig. Persze, nem esik jól, és nagyon kevés az olyan ember, aki ezt kulturált hangnemben, úgy tudja megfogalmazni, hogy építő legyen a számodra. Ugyanakkor nálam előfordult, hogy az egyik bejegyzésem alá valaki "odahányt" három szót, nem túl kedves stílusban, de mégis megláttam benne az igazságot. Persze olyan is volt, hogy kommentáradat érkezett, valaki kedvesebb, valaki faragatlanabb stílusban reagált, de mégsem tudta befolyásolni a véleményemet más irányba, amit a másik, pozitív oldalról érkező hozzászólások csak megerősítettek. Továbbá azt is érdemes figyelembe venni, hogy vajon miért reagálnak olyan hevesen egyesek? Irigység? Rosszindulat? Esetleg pont nekik szól? Vagy tényleg másképp kellett volna fogalmaznod?

Ugyanakkor ha negatív kritika ér, jogosan, vagy jogtalanul, szerintem fontos, hogy a cikk írója akkor is kulturált és normális hangnemben válaszoljon, ha a másik nem ezt teszi. Nem kell lesüllyedni a trágár és piszkálódó emberek szintjére, ugyanakkor tiszteletben kell tartani a másik véleményét. Nem kell azért bántani a másikat, mert nem egyezik meg a véleménye a tiéddel, vagy mert ő is bántott. Sokan mások meg egyetértenek veled, és ha már csak egy embernek sikerült segítened, ráébreszteni valamire, vagy csak mosolyt csalni az arcára, már megérte.





Továbbá olyan sohasem fog történni, hogy mindenki egy véleményen lesz veled. Ha csak pozitív, vagy csak negatív hozzászólást kapsz, akkor is van mások oldal, csak maximum nem hallatja ott a hangját, ahol a többiek. És nem is kell mindenben egyetérteni, és mindenáron meggyőzni a másikat az igazadról. Vannak viták, amiket egy idő után már nem érdemes feszegetni, mert nem megy előre a beszélgetés, és csak időpocsékolás az egész. Azzal, hogy valamire nem írsz vissza, mert úgy látod, semmi értelme folytatni, és csak ugyanazokat a köröket járjátok végig, nincsen semmi probléma. Nem kell azzal törődni, hogy minden komment csatát megnyerjünk, és mindenáron miénk legyen az utolsó szó, mert az teljesen feltudja őrölni az embert. Most őszintén, ne egy vadidegen ember jóváhagyása kelljen már ahhoz, hogy meg merd osztani a véleményedet, és azt fenn is tartsd, ha úgy látod jónak. Mindig vannak olyanok, akik biztosan az ellenkezőjét fogják állítani annak, amit írsz, vagy mindenáron kell valami csípős megjegyzést fűznie a mondandódhoz, még ha csak egy kérdést teszel fel, akkor is.

Mindent összevetve, én nagyon örülök, hogy belevágtam, és felnőttem ahhoz a feladathoz, hogy megmerjem osztani a gondolataimat bűntudatérezés nélkül, akkor is, ha totálisan az árral szemben megyek bizonyos témákkal kapcsolatban. Az a jó, ha hatással tudsz lenni az emberekre, akkor is, ha egyeseket megbotránkoztatsz. Ez még mindig jobb, mint a néma csend az írásaid után.
Képek forrása:pixabay

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése