A mai rohanó világunkban egyre kevesebb időt fordítunk a protokoll és az illemszabályok betartására, de még annál is kevesebbet azoknak megismerésére. Pedig nem árt, ha tudjuk, hogy mi a helyes és elvárt viselkedés például egy étteremben, a kommunikációban, vagy hivatalos eseményeken. Vagy ez magától értetődő?
Úgy gondolom nem minden esetben. A helyes viselkedést el kell sajátítanunk, ami nem merev szabályok garmadát jelenti, sokkal inkább tükrözi az illető képzettségét és tisztelettudását. Mindenki számára hasznos, ha az ember tisztában van ezekkel az alapvető és egyáltalán nem bonyolult kulturális előírásokkal, és azokat őszintén gyakorolja is. Ugyanis aki a jómodort csak szükség esetén alkalmazza, egyáltalán nem minősül úriembernek/hölgynek.Kezdésnek összegyűjtöttem pár tudnivalót a megszólítás, üdvözlés, bemutatkozás, köszöntés témakörével kapcsolatosan, amivel nem árt, ha tisztában vagyunk:
Egyelőre ennyi lett volna, legközelebb egy másik témakört járunk majd körbe.
- Ha utcán találkozunk valakivel, és csak futólag ismerjük, vagy esetleg nem kívánunk vele most beszélgetni, és csak biccentve továbbmegyünk az teljesen rendben van. Viszont ha úgy teszünk, mintha nem vennénk észre, és hirtelen előkapjuk a telefonunkat, az udvariatlan viselkedés, és általában mindig lebukik az illető.
- Ha kísérővel sétálunk az utcán és megállunk szóba elegyedni valakivel, akit a másik nem ismer, illik bemutatni őket egymásnak, és nem pedig úgy tenni, mintha már ott sem lenne.
- A kézfogás egy gesztus, amit minden esetben kulturáltan kell végrehajtani, sosem rajtaütés szerűen megragadni és megrázni a másik kezét.
- A kézfogás ne legyen gyenge, életunt, de az sem megoldás, ha vezetői ambíciónkat fitogtatva ropogtatjuk a másik kezét.
- Alapszabály, hogy a hölgy a férfinak, az idősebb a fiatalabbnak és a magasabb pozíciójú személy az alacsonyabb pozíciójúnak nyújt kezet.
- A bemutatásra is hasonló szabály vonatkozik, mint a kézfogásra. Az urakat mutatjuk be a hölgyeknek, fiatalabbakat az idősebbeknek és alacsonyabb pozícióban lévőt a magasabbnak.
- Bemutatkozáskor nem illik dohányozni és zsebre tenni a kezünket. A teljes nevünket mondjuk érthetően, nézzünk a másik szemébe, és lehetőleg igyekezzünk a nevét is megjegyezni.
- A helytelen köszönésnél csak az rosszabb, ha egyáltalán nem köszönünk. Ha valaki belép egy helységbe, mindig köszönni kell, érthetően, nem motyogva. ( Ez alól kivételt képeznek a repterek, plázák...stb.) A jó napot/reggelt/estét kívánok tökéletesen megfelel erre a célra általában.
- Előre köszön a férfi a nőnek, a fiatalabb az idősebbnek, a beosztott a főnökének, és a belépő a bennlévőnek.
- Ha nem vagy biztos benne, hogy tegezd vagy magázd az illetőt, tanácsosabb a magázást választani, ezáltal kevésbé kerülhetsz kínos helyzetbe.
Egyelőre ennyi lett volna, legközelebb egy másik témakört járunk majd körbe.
Ez is érdekelhet: 12 dolog, amit jó lett volna tudni az esküvőm előtt Konzervatív, mégis káprázatos-menyasszony divat
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése