Ha az embernek gyereke születik, onnantól fenekestül felfordul az addig jól megszokott élete. Velem legalábbis biztosan ez történt. Néha úgy érzem, egy másik univerzumba csöppentem, ami tele van nevetéssel, osztódásra képes játékokkal, és végtelen mennyiségű kávéval. Többek között.
Összegyűjtöttem pár dolgot, ami eddigi tapasztalataim alapján jellemzi a kisgyerekes életet:
- A kedvenc üzletemben elsőként már nem a cipőkhöz szaladok, hanem a gyerekrészleget rohamozom meg teljes extázisban.
- A reggeli kávémat rendszeresen a mikróban találom meg. Délben.
- A karácsonyi ajándéklistám legelső helyén a "nyolc óra alvás egyben" szerepelt.
- Kényszeresen tologatok minden babakocsira hasonlító eszközt. (bevásárló kocsi)
- Képes vagyok egyszerre hajat szárítani, közben a kicsit tologatni, a nagynak elmagyarázni, hogy ne tekerje le a WC papírt, és mindeközben fejben összeállítani a bevásárló listát. És igyekszem túlélni.
- Olyanokért is hálát tudok adni, hogy ma volt időm kiszedni a szemöldököm.
- Egy nap negyvenötször hallgatom végig türelmesen babanyelven az "apa bevert oda egy szöget".
- Állva is eltudok aludni ritmusos babakocsi tologatás közben. Sőt, igazából bárhol, bármilyen pozícióban.
- A kajafutár akkor is kijön már a házunkhoz, ha aznap pont nem rendeltünk semmit.
- Ha csoda történik, és egyszerre alszanak a gyerekek, millió dolgot tervezek, mit fogok ez idő alatt megcsinálni, mire eldöntöm, rájövök, hogy hulla fáradt vagyok, inkább ledőlök aludni egyet, de rá két perce mindenki felkel.
- + Bármilyen nehéz is időnként, soha nem cserélnék senki mással.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése